Ilyen lett:
I. Előkészületek
Tulajdonképpen pár színes ceruzarajz volt az, amiből ki tudtam indulni. Én azt hittem, egy kisfiúé lesz a párna, aztán kiderült, hogy nem annyira kisfiú, mert velem egykorú. Mivel én eddig szinte mindig gyerekeknek varrtam és rendszerint tudtam egy csomó dolgot arról, akié lesz (mert ugye, van az a bölcs mondás, hogy úgy kell ajándékot választani, hogy a másik /!!/ örüljön neki), ezért aztán eléggé elbizonytalanított ez az egész helyzet. Sokáig nem is tudtam nekiállni varrni, csak a hozzávalókat válogattam és rágódtam a dolgon. (...)
Szülinapi meglepetésnek kértek díszpárnát, így aztán a határidő sürgetővé vált. Nem tudom, mások hogy vannak vele, de számomra a határidő is tud kellően inspiráló lenni.
Régebben készítettem már akváriumos párnát, ilyet:
http://tunderzug.blogspot.com/2010/07/halacskas-parnak-2.html
II. Az alapanyagok
A párnához egy szuper vászonanyagot találtam alapanyagnak: olyan világoskék festett vásznat, amin a különböző kékek egymásba folynak és így a batikolás a fények játékát idézi. A szegély is színátmenetes, bár jóval sötétebb árnyalatú az alapszíne és kontrasztosabb a kékek különbsége.
(színe/hátoldala)
A kedvenc kis Röltex üzletembe betérve, rengeteg rövidárut (pl. szegélyeket, szalagokat, gombokat, gyöngyöket, kavicsokat) találtam, amik mind-mind érdekes részlettel gazdagíthatnak egy ilyen témájú párnát. Az eladó iszonyú türelmes velem mindig és bevallom, jó érzés volt keresgélni, álmodozni arról, melyik kiegészítőt hogyan lehetne kihasználni. Egy csinos kis csomaggal bandukoltam hazafelé, aztán otthon tovább folytattam a kutakodást - majd később, újra, meg újra előszedve az összeválogatott kupacot, tovább rágódtam rajta.
Ilyen kiegészítőket használtam fel:
III. Az elkészítés
A párna akkora nagyjából, mint egy normál méretű kispárna. Ennek megfelelően terveztem meg az "akvárium" méretét (a középső nagy területet, illetve a szegélyt). Levágtam a megfelelő méretű téglalapot az alapanyagból és a hátoldalára ragasztós közbélést vasaltam, hogy merevebb tartása legyen.
Ezután következett a "homok" anyagának kiválasztása és rögzítése cikcakk öltéssel. Fényes színátmenetes cérnával (világos, barnás árnyalatú színekkel) dolgoztam.
- Nagyon fontos volt előre végiggondolni, milyen "növények" kerülnek a "homokba", hiszen ezek alsó szegélyét is rögzíteni kellett egyúttal.
- Az is fontos volt, hogy milyen szögben állnak a "vízinövények", mivel a "homok" kialakítása után ezeken már csak varrásfelbontással lehet változtatni.
- Kis buckák kerültek az akvárium aljába, néhol a cérnaválasztás miatt "csillog" is a homok.
- A növények rögzítésekor figyelembe vettem, hogy milyen "halak" lesznek az "akváriumban", azaz, hogy melyek lesznek jól láthatóak, esetleg részben takarásban.
- A növények varrásához mutatok részleteket is, mert korábbi tapasztalataim miatt egy-egy növényt másképp volt érdemes rögzíteni és sokszor az ilyen apró részleteken múlik a munka tartóssága/kezelhetősége.
- Még a homok varrásakor varrtam be az apróbb aljnövényzetet. Ehhez is szegélyt használtam, hogy néhol kikandikálhasson egy-egy kisebb darabja.
- A fényes szaténszalagból készült csavart növénynél (hínárnál) a szatén foszlóssága miatt muszáj volt a növényke leveinek végét erősen levarrni.
- Jó ötletnek gondoltam a pomponos szegélyt is, ahol a pomponok az alapszegélybe lazán befűzött szálon lógnak és emiatt nem volt elég az alapszegély középén végigvarrni az adott szakaszt, hanem a felső végén cikcakkban kellett rögzíteni. A pomponok szabadon lifegnek.
- A levélkés szegélyeket cikcakköltéssel varrtam fel, majd a levélkék erős foszlóssága miatt az utolsó levélkéket óvatosan pluszban megerősítettem. A "leveles növényre" apró kis fagyöngyöket varrtam. Az egyik fajtára natúr színű gyöngyöket tettem, míg a másikat natúr vagy sárgás-narancsos-pirosas fagolyók színesítik.
- A "víz" felszínén virágos hínár úszkál, ezeket apró üveggyöngyökkel díszítettem (valójában ezekkel a gyöngyökkel rögzítettem az alapanyaghoz).
- A halakhoz is mutatok részleteket.
- A rajzokon nagyon egyformán volt mosolygósan nyitott a szájuk és mindegyiknek éles fogaik voltak, én ezeken a tulajdonságokon kicsit tompítottam. Vettem csillogós, elvileg vékonyan fogó textilfilcet, hogy majd azzal rajzolom meg finoman a szájuk belső vonalát, ahogy az látszott a rajzokon, de nem tudtam vékony vonalat rajzolni a textilfilccel és a csillogás meg végképp nem látszott.
- Jó régen vettem a közelünkben lévő piacon egy kínainál olyan hajba való nemtudommit, amiről már akkor is tudtam sohasem fogom hordani, viszont valamilyen vékony, bőrnek látszó szálra voltak felfűzve aranyos fagyöngyök és bőrszerű anyagból készült virágok. Szétszedtem tehát elemeire és eltettem ezeket, hogy majd egyszer jók lesznek. Az eltelt idő alatt persze alaposan megcsappant a készletem, de azért még maradt pár darab virágom. Ezeket varrtam fel egy-egy gyönggyel szemnek.
- Más halnál flitterrel készült a szem, amit szintén gyönggyel rögzítettem.
- Az uszonyokhoz szegélyeket használtam. Az egyik hal uszonyához egy különleges gumis szegélyt találtam. Mivel a szegély egészen leheletfinom anyag arany széllel, ezért az uszonyt muszáj volt egy kicsit hangsúlyosabbá tenni. Ehhez is textilfilcet használtam. Elvileg ez is csillogós, de igaziból mégsem.
- A halak által kiengedett buborékokat szintén a már említett "csillogós" (?!) világoskéken fogó textilfilccel rajzoltam meg. A textilfilcnél figyelni kell a használati utasításra, így aztán a megfelelő készültségi szinten használtam (jó meleg vasalóval kell a textilfilc festékét az anyagon rögzíteni!!!).
- A halak testét cikcakköltéssel varrtam körbe, szintén színátmenetes cérnákat használtam. Nagyon szeretem ezeket a cérnákat, bár ilyenkor mindig külön be kell állítani a varrógépet és az öltést tesztelgetni kell, hiszen csak felső szálként használom ezeket a különleges cérnákat.
- Néhány halnak foga is van, ezeket fehér cérnával varrtam, óvatosan, kézzel.
Megmutatom, milyen:
... és most néhány részlet még a párnáról:
