Párna az erdei iskolába

Kisebbik lányom erdei iskolába ment és kért egy új párnát ebből az alkalomból, amit elvihet magával. Kész tanulmányt lehetne írni abból, hogy milyen dolgokat akart magával vinni és mennyit, meg persze arról is, mi mindent felejtett ki. Szerencsére, van neki anyukája - ez vagyok én :) -, aki átnézte az egész pakkot. Hát, igen, alkudozni kellett, mindkettőnknek, de aztán a fontosabb cumók bekerültek. A neki fontosak és a nekem fontosak (akkor még jó vacak, borongós-fagyos idő volt)...

 A hímzés már jó rég elkészült, csak mindig félretettem, mert egy véletlen folytán a szegélye nagyon kis vékonyka lett. Szerencsére azért volt annyi, hogy egy csipkével elfogadható legyen.
A szegélyhez az anyagot a lányom választotta: a papája inge volt egykor, csak szétfeslett az ujjánál. Finom puha anyag, jó sokat megmentettem belőle. Nem túl jó varrni, mert laza szövésű. Igyekeztem alaposan eltisztázni a szélét és biztonsági okokból a varrások mellett rögzítettem is.
A csipkét együtt választottuk ki. Szaténszalagokat fűztem a lyukak közé és egy-egy francia csomóval (French knot) rögzítettem. Ahogy a csipke mintája engedte, egyszerű öltésekkel kapott kis díszítést. A hímzőfonalak és a szaténszalagok színét úgy választottam ki, hogy szinte egyformák. Szerettem volna még a jobb- és a baloldali szegélyre valamilyen kisebb mintát tenni, de a csemetém annyira aggódott az idő szűke miatt, hogy végül letettem erről az ötletről.