(A virágtündéres párnám már elreppent egy szorgalmas tündérkéhez, akiről azt csicseregték a madarak, hogy mindenféle jutalmai közül a párnámat nézte a legcsillogóbb szemmel...)
Az alapítvány nevében megvettem előre a kemény kötésű füzeteket. Direkt vonalasat választottam, mert mindketten (egyik fiú, másik lány) nagyon szeretnek verseket, novellákat írni. Most lesz mibe gyűjtögetni az alkotásokat.
Megmutatom, miket varrtam:
I. Az előkészületek:
Előre beavatott (forró vízben kimosott) napszövetet (a hímzéshez), illetve egy-egy kiegészítő vásznat választottam a füzetborítókhoz. A fotókon látható anyagok újrafelhasználtak. Több szempontból is előnyös dolog újrafelhasznált anyaggal dolgozni, mert például biztosan nem eresztik a színüket, nem mennek össze a mosásban, sőt rendszerint jól tartják a formájukat is. Persze ezen kívül van némi érzelmi oldal is, ez esetben az, hogy a narancsos-kékes kockás anyag épp a nagyobbik lányom kedvenc blúzának megmentett része. Jó volt a kezembe venni és új életet adni neki. Mindegyik anyagot ragasztós közbéléssel erősítettem meg. A hímzéshez is jobb, ha egyrészt kicsit vastagabb a napszövet, másrészt picit merevebb is lesz tőle az anyag.
Tudom, hogy a "blackwork" és "redwork" épp azt jelenti, hogy feketével, illetve pirossal kell(-ene) hímezni, de én inkább a színes vászonhoz választottam hímzőfonalat - vegyük úgy, hogy az egyik "bluework", a másik meg "orangework".
A borítókhoz felhasznált gombot a kedvenc kis Röltex-es üzletemben találtam. Az egyik gomb szép kék, a másik pedig világos barna.
II. Hímzés:
A mintákat az interneten keresgéltem. Szeretem a Sunbonnet Sue és az Overall Sam mintákat.
A letöltött képeket átszerkesztettem és megfelelő méretben kinyomtattam. Ezután a minták tükörképét átmásoltam egy másolópapírra: ölembe vettem egy üveglapot, amit alulról megvilágítottam egy kislámpával, majd megfordítottam /!!/ a kinyomtatott lapot (hogy lefelé álljon a minta) és egy másolópapírra átrajzoltam a vonalakat egy transzferceruzával. A ceruzához kapott angol nyelvű leírás szerint vasalóval kell a mintát a rögzíteni. Hát, másodszorra már szuperül sikerült a minta átvarázsolása (először picit elcsúszott).
Pár apró megjegyzés a transzferceruzához:
- a csomagoláson ez szerepel: "iron-on transfer pencil"
- a kedvenc varrógépszervizemben vettem véletlenül, amikor illanófilc helyett "illanóceruzát" /van ilyen?!/ akartam beszerezni
- igyekeztem vékonyan rajzolni a mintát, ezért aztán jópárszor kellett hegyeznem a ceruzát, de szerintem megérte
- nagyon fontos tudni, hogy a minta tükörképe kerül a textilre
- a ceruza által hagyott nyom nem jött ki nekem a textilből, ezért - ha hozzám hasonlóan - hímeznétek rá, akkor figyelni kell, hogy a segédvonal ne kandikáljon ki a hímzés alól
A kiegészítő vásznat is ragasztós közbéléssel merevítettem kissé, majd összevarrtam a napszövetet a színes vászonnal.
Ezután a keménykötésű füzetre illesztve körbejelöltem az anyagon, hogy hol kell levágni a felesleget. Az immáron megfelelő méretre vágott anyagot cikcakköltéssel körbeszegtem.
Mivel szerettem volna, hogy le lehessen zárni a füzetet, ezért bejelöltem, hogy hol legyen a zsinór végét letakaró szívecskés applikáció helye, amit aztán szintén cikcakköltéssel ráerősítettem a hátoldalra. Ezután varrtam le a füzet belsejébe behajló részt. Utolsó lépésként felvarrtam a borító elülső oldalára a gombot.
A füzetborítót végül kimostam és készre vasaltam, majd a füzetet behúztam a borítóba, begomboltam és elégedetten szemléltem, milyen szép lett...
Ilyen kinyitva egy harmadik, redwork hímzéssel készült füzetborító (egyelőre gomb nélkül látható):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése